"Minden ember szereti magát bátornak tartani valamennyire, de igazából nem tudjuk magunkról, hogy milyenek vagyunk, amíg nem történik valami. Akkor ösztönes cselekszünk."
Igazán érdekes gondolat és valljuk be, van benne igazság. Mi is hányszor mondjuk azt, hogy valaki helyében mit tennénk? Mondhatjuk ezt? Tényleg át tudjuk érezni a helyzetét? Ismerjük a múltját? Képesek vagyunk létrehozni azt az érzésösszességet, ami abban a helyzetben lenne? Szerintem nem. Már sokan mondták ezelőtt is, hogy az igazi énünk a szükség óráján mutatkozik meg... a legsötétebb órában. Reméljük nem kell kiderítünk, mi lakozik bennünk.
Előzetes:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése