2012. szeptember 26., szerda

Hősök (III. rész)


"Harcolunk egy célért, a sikerért és végül kiderül, hogy csak egymásban találjuk meg őket. Fantasztikus élményeken osztozunk és hétköznapiakon. Természetes vágyunk, hogy rokonlelkekre leljünk, hogy kapcsolatba kerüljünk, hogy a szívünk azt súgja: nem vagyunk egyedül."

"Honnan ered valyon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait, amikor még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ: Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán ha nem kérdeznénk, nem kutatnánk, nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt. Harcolunk a változásért, hogy jobbíthassunk a világon. Álmodunk a reményről, nem sejtve még, hogy kivel találkozunk az úton, hogy ki nyújt majd kezet az idegenek sokaságából, ki érinti meg a zsívünket, kivel osztozunk a fájdalmon."

"Ahhoz, hogy túléljük ezt a világot, azokkal maradunk, akiktől függönk. Rájuk bízzuk reményeinket, félelmeinket. De mi történik, ha oda a bizalom? Hová menekülünk, ha mindaz amiben hittünk semmivé foszlik? Amikor minden veszni látszik, a jövő kiismerhetetlen és saját létünk veszélybe kerül... csak annyit tehetünk, hogy menekülünk."

"Akkor mutatják meg magukat, ha egyedül vannak. Olyankor látod meg, hogy az ember önző, álnok és öntelt."

"Ha élünk azzal, ami bennünk lakozik, a lehetőségeink végtelenek. A jövő ígéretekkel, a jelen reményekkel biztat. De ha dacolunk ösztöneinkkel, ha ellenállunk belső késztetésünknek, bizonytalanná válik minden. Hová vezet ez az út? Meddig tart a változás? Az átalakulás ajándék vagy átok? Akik félnek attól, ami előttük áll, azok számára életbevágó, hogy valóban meg tudjanak változni."

"Kezdetben volt a felismerés, az elemi zűrzavar, a lehetetlen dolgok lassú szállingózása, a tönkrement életek hátrahagyása. Idegen arcok váltak ismerőssé. Új rémségek kúsztak az álmokba. Új barátok nyújtottak segítséget. Csak ezután kellett kézbe venni a dolgokat, hogy rend teremtődjön a káoszban, elhatározásáon, tanuláson, küzdelmen keresztül. Dacolva a megrázó valósággal, itt vannak és a föld megremeg lépteik nyomán."

2012. szeptember 21., péntek

A diktátor


"És ha Amerikában diktatúra lenne? A népesség 1%-ánál lehetne az ország egész vagyona. Adócsökkentéssel még gazdagabbá tehetnétek gazdag barátaitokat. Kisegíthetnétek őket, ha veszítenek a szerencsejátékon. A szegényektől megvonhatnátok az egészségügyi ellátást és az oktatást. A média szabadnak tűnne, de titokban egyetlen ember irányítaná a családjával. Lehallgathatnátok a telefonokat. Kínozhatnátok külföldi foglyokat. Manipulálhatnátok a választást. Hazudhatnátok arról, miért háborúztok. A börtönöket megtölthetnétek egy bizonyos fajjal és senki nem panaszkodna. A média segítségével addig riogathatnátok a népet, míg olyan politikát nem támogatnak, ami a saját érdekük ellen van."

2012. szeptember 20., csütörtök

Az igazi kaland


"Nem számít, hogy a kaland meddig tart, mert nem ez a kaland lényege."

"Ha valakit ennyire szeretünk, ilyen régóta, ilyen intenzíven, bárhová megyünk örökre velünk lesz. Iyen szerelem csak egy van az életben."

"- Úgy érzem nem lenne kívácsi arra, amit mondanék. Pedig én bírom. Szerintem az is ciki, ha megszólalok és az is ciki, ha nem.
- Semmi sem ciki. Figyelj! Nem kell több csak 20 másodpercnyi eszelős bátorság. 20 másodperc, nem több. Csak addig ciki, nem tovább."

"Ha lélekkel csinálsz valamit, nem állíthat meg semmi."

2012. szeptember 19., szerda

Keleti nyugalom - Marigold Hotel


"A végén minden jóra fordul. Ha még nem jó, akkor nincs itt a vége."

"Mint Darwin pintyei, mi is lassan elkezdünk alkalmazkodni a környezethez. És ha ez megtörténik, Istenem, mennyi értéket fedezhetünk fel. A múltat nem hozzuk vissza azzal, ha vágyakozunk utána. Csak a jelent alakíthatjuk, miközben a múlt egyre távolodik."

"A régi szokások hamarabb lekopnak, mint gondolnánk és újakat veszünk fel. Ma már nem nyúlok, hogy bekapcsoljam a Rádió 4-et, a hírek a Jaipur Heroldból tudom meg. Hamarosan talán hozzászokom a dudáláshoz és az árusokhoz is. Van még egy hely a világon, ahol ilyen támadást intéznek az érzékszervek ellen? Azok, akik ismerik az országot végzik a dolgukat. De a be nem avatottakat semmi nem készítheti fel a hangok és színek ilyen egyvelegére. A melegre, az örökös mozgásra, a nyüzsgő tömegre. Sonny is személyes támadást intéz érzékszerveink ellen egzotikus ételeivel, amiket nap mint nap felszolgál. (...) Először túl sok volt az nekünk. De fokozatosan rájössz, hogy olyan ez, mint a hullám. Ha ellenálsz legyőz. De ha fejest ugrasz bele, amásik oldalán bukkansz fel. Új és egészen más világ ez. Az a dolgunk, hogy megbírkózzunk vele. És nem csak megbírkózzunk, hanem boldoguljunk."

"- Hogy bírja ezt az országot? Mit lát benne, amit én nem?
- A fényt, a színeket, a mosolyokat és azt, hogy az emberek az életet kiváltságnak tekintik, nem jognak. Ebből sokat tanulok."

"Mi értelme a házasságnak ha semmit nem osztunk meg."

"Az a valódi kudarc, ha valamit nem próbálunk meg. A siker mértékegysége az, hogyan bírkózunk meg a kudarccal. Soha nem adhatjuk fel. (...) De az is igaz, hogy aki nem kockáztat, az semmit nem ér el és nem lesz semmije. Csak annyit tudunk a jövőről, hogy más lesz. Vagy atlán attól félünk, hogy ugyanolyan lesz. Ezért örülnünk kell a változásnak."

2012. szeptember 18., kedd

Dexter


"A múltat nem törölhetjük el, de kihozhatjuk belőle a legjobbat."

"Nincsenek titkok az életben. Csak a rejtett igazság, ami a felszín alatt rejtőzik."

"Ha elveszel egy életet, nem csak megölsz valakit, hanem megfosztod attól, ami lehetett volna."

"Egyikünk se az, mint akinek kívűlről mutatja magát. De szükségünk van erre a külsőre a túléléshez."

"Az emberek mindig kapcsolatot létesítenek egymással. Barátságokat, szerelmeket. De ezek az emberi kötődések folyton bonyoldalmakat okoznak. Mint például az elkötelezettség, az osztozkodás. Meg hogy ki kell vinni őket a reptérre."

"Mindenki elrejti, hogy ki is valójában. Legalábbis néha. Néha úgy elrejtőzöl, hogy valakinek emlékeztetnie kell, hogy valahol mélyen még ott vagy. És van amikor teljesen el akarod felejteni, hogy ki is vagy."

"Tanulja meg az alapokat, mielőtt újratervezi a kereket!"

"Az élet olyan gyorsan elmúlik és olyan törékeny. Ez a lélegzetvételünk akár az utolsó is lehet."

2012. szeptember 17., hétfő

Arcmás


"Az arc az emberi faj vonalkódja. A törzsi rendszer kialakulása óta az ember a másik arcát figyeli, hogy rájöjjön vajon baráttal vagy éppen ellenséggel áll szemben."

"Mindenki látásról, hallásról, szaglásról beszél, de van még egy érzék. Csak az rejtve van. A japánok úgy hívják muga. Ez segít, hogy séta közben ne kelljen arra koncentrálnunk, hogy az egyik lábunkat a másik elé tegyük."

2012. szeptember 16., vasárnap

Egyszer volt, hol nem volt (II. rész)


"Amit meg tudsz álmodni, azt meg is tudod valósítani."

"A legcsodálatosabb és legbámulatosabb dolog a világon. A szerelem remény. Az hajtja az álmainkat. És ha szerelmes vagy, élvezned kell. Mert a szerelem nem mindig tart örökké."

"Hát nem erről szól az élet? Sok szép emléket szerezni."

"Tudja, mi a baj ezzel a világgal? Mindenki mágikus megoldást akar, és senki nem hisz a mágiában."

2012. szeptember 15., szombat

Egyszer volt, hol nem volt (I. rész)


"- Csak azért, mert hiszel valamiben, az még nem lesz valóság.
- Pont ez teszi valósággá."

"- Hogyan segíthet egy könyv?
- Mit gondol, mire jók a történetek? Ezek a történetek, a klasszikusok? Oka van, hogy mind ismerjük őket. Azért vannak, hogy megbírkózzunk a világunkkal. A világgal, aminek nem mindig van értelme."

"A legfontosabb dolog, ami mindekinek kijár: a remény. Hinni a boldog befejezés lehetőségében, nagyon hatalmas dolog."

"A hatalom csábító, de a szerelem is."

"Ha az igaz szerelem könnyen jönne, már mind átéltük volna."

"Egész életedben mások fogják megmondani, hogy ki vagy. Csak vissz kell vágnod, és azt mondanod, "nem, ez vagyok én!" Azt akarod, hogy a többiek másképp nézzenek rád? Érd el náluk! Ha változtatni akarsz, neked kell kimenned, és megváltoztatni a dolgaid, mert ebben a világban nincsenek jóságos tündérkirálynők."

"Véded magad azzal a fallal, amit magad köré emeltél. Az a fal talán távol tart a fájdalomtól, de ugyanezt teszi a szerelemmel is."

"Azt mondják, az álmok emlékek egy másik életből."

"Nem akarom eltörölni a fájdalmamat. Akármilyen rossz, szükségem van a fájdalmamra. Ettől vagyok az, aki."

"Az igaz szerelem nem könnyű, de harcolni kell érte, mert ha egyszer rátaláltál, soha nem lehet mással helyettesíteni."

2012. szeptember 14., péntek

Üres város


"Nem kell beszélnem róla vagy néznem a képeit. Mert az igazság az, hogy nagyon sokszor látom őt. Az utcán. Sétálok az utcán és az ő arcát látom, amikor felnézek az égre. Tisztábban, mint a képen amit magánál hordoz. Megértem, hogy fáj. De ott vannak egymásnak. Ott vannak egymásnak. És mindig nekem kell látnom az ő és a lányok arcát akárhova is megyek. A kutyát is látom. Ennyire dilis vagyok én. Ránézek egy németjuhászra és egy pudlit látok."

2012. szeptember 13., csütörtök

Hősök (II. rész)


"Az evolúció tökéletlen és gyakran erőszakos folyamat. Harc a létező és az ezután megszülető között. A születés fájdalmai közepette az erkölcs értelmét veszti. A jó és a rossz közötti választás egyetlen ésszerű kérdésre redukálódik: túlélés vagy pusztulás?"

"A Föld nagy. Elég nagy ahhoz, hogy az ember azt higgye, bármi elől elbújhat. A sorsa elől, az Isten elől, ha talál egy távoli helyet. Ezért aztán menekül. Elfut egészen a világ végéig, ahol ismét megnyugtató minden. Csendes és meleg. Ahol a sós szellő vígaszt nyújt. A veszély a távolban maradt. És ő átadhatja magát a gyásznak. És talán egy pillanatra el is hiszi, hogy megmenekült."

"Az ember elfuthat messzire. Óvintézkedéseket tehet. De valóban sikerül elmenekülnie? Megszökhet valaha is? Vagy az igazság az, hogy nincs elég ereje vagy esze, hogy  elbújjon a végzete elől? De nem a világ kicsi. Az ember az. És a végzet bárhol megtalálhtja."

"Az ember a szokások rabja. Vonzódik a biztonsághoz, megnyugtatja az amit ismer. De mi történik, ha az ismerős idegenné válik? Amikor a félelem, amit kétségbeesetten próbálunk elkerülni a nyomunkba szegődik."

"Sokkal fontosabb őszintének lenni magunkhoz, mint a népszerűség."

"Minden ember ismeri az okot, tudja, hogy mitől fél. De hogy végzetével találkozhasson, egyszer szembe kell nézni félelmeivel és le kell győznie azokat, akár ismerős az okozójuk, akár ismeretlen."

"Mindennek megvan az ideje, megérik minden elhatározás. A Föld óránként 1600 km-t forog, miközben az ember kétségbeesetten próbál megkapaszkodni rajta. A tél első lehelete mégis a nagy vándorlásra szólít. Figyelmeztetett valami az érkezésükre, volt egy jel, egy esemény, ami elindította ezt a láncreakciót? Isten fülébe suttogott egy hang? Túlélni, alkalmazkodni, megszökni. Ha ki tudtuk volna szűrni azt a pillanatot az időben, a közelgő veszély jóslatának első nyomát... másképpen cselekedtünk volna? Meg tudtuk volna állítani? Vagy a kocka már rég el volt vetve? Ha visszamehetnénk, ha másfelé guríthatnánk, megakadályozva a történéseket, megtennénk?"

"Az ezen a listán felsorolt emberek jövője a dns-ükbe íródott. Ahogy a múlt is, úgy tűnik, kőbe van vésve. A kocka el volt vetve már a legelején? Vagy talán a mi kezünkben van, hogy befolyásolhassuk a sorsot? Az összes képességünk közül a szabad akarat tesz bennünket valóban egyedivé? Vele van egy kicsi, de döntő erejű esélyünk a sors megtagadására. És csak a segítségével találhatjuk meg az utat vissza emberi mivoltunkhoz."

2012. szeptember 12., szerda

Hősök (I. rész)


"Honnan ered valyon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait, amikor még a legegyszerűbb kérdésekre se tudjuk a választ: Miért vagyunk itt? Mi a lélek? Miért álmodunk? Okosabb lenne talán ha nem kérdeznénk, nem kutatnánk, nem sóvárognánk, de az ember természete nem ilyen, sem a szíve. Nem ezért vagyunk itt."

"Az emberi faj természeténél fogva önimádó. Meghódítottuk már kicsiny bolygónk minden zugát. Mégse az ember az evolúció csúcsa. Ez a cím a csótányt illeti meg. Hónapokig képes élelem nélkül élni, hetekig életben marad fej nélkül és fütyül a sugárzásra."

"Ez hát a késztetés, a vágy, hogy megfejtsük az élet nagy titkait. De végülis mit számít mindez, ha az emberi szív csak a legapróbb pillanatok értelmét képes felfogni. Itt vannak, közöttünk, az árnyékban, a fényben, mindenütt. Vajon ők tudják már?"

"Úgy hisszük, magunk vagyunk sorsunk kovácsai, hogy végzetünket befolyásolhatjuk. De valóban tőlünk függ, hogy mikor szárnyalunk vagy mikor zuhanunk? Vagy egy felsőbb hatalom irányít bennünket? Az evolúció vezet kézenfogva? A tudomány mutatja az irányt? Az Isten az aki közbeavatkozik és megóv?"

"Hiába kérkedik, az ember szomorú kiváltsága, hogy nem képes megszabni életének útját. Annyit tehet, hogy megáll amikor a végzet szólítja. Remélve, hogy lesz elég bátorsága válaszolni."

"Akit az evolúció követének választ, annak nagy árat kell fizetnie a kitüntetésért. Talán olyasmit kell tennie, ami szöges ellentétben áll addigi jellemével. (...) Az életében beállt hirtelen változást nem csodának, hanem inkább árulásnak érzi. Kegyetlenül hangzik, de a cél nem más, mint a létfenntartás, a túlélés."

"Ez az erő, az evolúció cseppet sem érzelgős, ahogy az anyaföld sem, mert csak az élet és a halál harcának rideg tényeit ismeri. Az ember csak remélhet és bizakodhat abban, hogy odaadóan szolgálja. Talán megőrizhet valamit abból az életből, amely korábban az övé volt."

"Olykor a kérdések erőteljesebbek a válaszoknál. Hogyan történik? Mik ők? Miért ők és nem mások? Miért most? Mit jelent ez az egész?"

"Amikor változás közelít, egyes fajokban feltámad a vándorlási ösztön. Zugmorohénak hívják a kényszert, amely messzi tájak felé vonza a lelket. Követve egy szagot a szélben, egy csillagot az égen. Ősi üzenet ez, hogy a rokonok útra keljenek és valahol összegyűljenek. Azután csak reménykednek, hogy túlélik a beköszöntő kegyetlen időszakot."

2012. szeptember 10., hétfő

Éjsötét árnyék


"A család az egyetlen, igazi kincs."

"Hogy egy szülő eldobja magját, csak mert az sokaknál különb (...) ez megbocsáthatatlan."

"Azt mondják, hogy a vér nem válik vízzé. A vérünk meghatároz, megköt, megátkoz. Némelyeket a vérük előkelőkké, gazdaggá tesz, másokat szolgaságra ítél."

2012. szeptember 9., vasárnap

Amerikai gengszter


"Az üzletben a tisztesség a legelső. Kitartó, kemény munka. A család. Mindig tudjuk honnan jöttünk. Itt nem lehet mismásolni. Kettőből lehet választani. Vagy leszel valaki. Vagy senki vagy."

"Az ember életénél csak egy ami fontosabb. A rend."

"Aki a legharsányabb odabenn, az a leggyöngébb mind közül."

"A siker ellenséget szül. Jó sok ellenséget."

"Kiszállni míg megy a szekér, nem jelent szégyent."

2012. szeptember 8., szombat

Elhurcolva


"Martin besorolása 5-ös volt, ami annyit tesz, hogy jogában állt bármikor megszegni a Genfi egyezményt. Ölhetett gyereket is, nőt is, ha a küldetése megkívánta."

Első ránézésre egy sima akciófilm. Ám a fenti idézet érdekessé, elgondolkodtatóvá teszi. Ehhez vegyük hozzá azt, hogy manapság szinte lehetetlen elbújni. Mindig lesz egy kamera, egy számítógép, egy hívás vagy valami, ami elárul. És végül megkapjuk azt, amitől több ez, mint egy átlagos futószalagos film, persze ehhez kellett a megfelelő színész is (talán egy új Jason Statham születik?).

2012. szeptember 7., péntek

Watchmen: Az őrzők


"Ma reggel kutyatetem a sikátorban, feltépett gyomrán abroncsnyomok. Ez a város fél tőlem. Én ismerem az igazi arcát. Az utcák, mint megannyi csatorna, és a csatornák vérrel vannak tele, és ha egyszer kiönt a szenny, minden féreg megfullad. A sok szex és a gyilkosság összegyűlt mocska derékig ér majd, akkor a sok szajha és politikus felnéz az égre: ments meg minket! Én pedig azt suttogom: nem!"

"És most az egész világ ott áll a szakadék szélén és bámul bele a vörös pokolba, a sok liberális, meg értelmiségi, meg sima beszédű alak és egyszerre csak már nem lesz mit mondani. Alattam a rettentő város. Sikoltozik, akár retardált gyerekek a vágóhídon. Az alkony, bujálkodás és rossz lelkiismeret bűzével van tele. Ez a fertő, mely belepte a várost, nem érdemel mást, csak halált."

"Te most azt élsz, normális életet? Amikor egy veszettségtől haldokló városban az emberi csótányok heroinról és gyermekpornóról beszélgetnek, normálisnak érzed magad?"

"Van jó és rossz. És a rosszat meg kell büntetni. (...) Oly sokan érdemlik meg a megtorlást, és oly kevés az idő."

"Aki egyszer látta a társadalom sötétségét, többé nem fordít hátat neki. Nem tesz úgy, mintha nem is létezne. (...) Légyegtelen, ki utasít rá, hogy fordítsd el a fejed."

"Ha Isten látta is mit műveltünk, nem zavarta. Nem Isten teszi ilyenné a világot, hanem mi."

"Az embereket szokták letartóztatni, a kutyákat megölik."

2012. szeptember 6., csütörtök

V mint vérbosszú


"Ájtatos arccal, kegyes gyakorlattal becukrozzuk magát az ördögöt."

"A művész azért hazudik, hogy feltárja az igazságot, míg a politikus azért, hog elrejtse."

"Nem a népnek kell félnie a kormánytól, hanem a kormánynak a néptől."

2012. szeptember 4., kedd

Légió


"Ha holnap nem ébrednél fel, ha úgy alakulna, hogy a mai volt az utolsó napod a Földön, mondd büszke lennél mindarra, amit eddig tettél? Mert, hogyha nem, kezdhetsz mindent jóvá tenni."

"Mikor az Úr az embert választotta szeretete tárgyául, én voltam az első, aki meghajolt a döntése előtt. A szeretetem, a hitem az emberben akkora volt, mint az övé. Láttam, ahogy eltékozoljátok ezt az ajándékot, láttam, hogy ölitek egymást kapzsiságból, hogy háborúztok földért és kőért vagy régi könyvek igazáért, és ebben a szörnyű sötétségben még láttam olyanokat, akik nem törtek meg. Még láttam olyanokat, akik nem adták fel, akkor sem, amikor minden remény elveszett."

"Kislánykoromban, anyám egy jövendölést emlegetett, arról a korról, mikor a világ sötétségbe borul és döntés születik az emberiség sorsáról. Egy este minden bátorságomat összeszedtem és megkérdeztem anyámat, hogy miért haragszik az Isten olyan nagyon a gyermekeire. Nem tudom, mondta, és megigazította a takarómat. Gondolom belefáradt a sok hazugságba."

2012. szeptember 3., hétfő

Lovagok háborúja - Harc a végsőkig


"Egyedül a gyengék hiszik, hogy férfiúi mivoltukat a harc határozza meg."

"Öltél már embert apród? Nem? Úgy jó ha tudod, nem dicső cselekedet. (...) Még Isten nevében sem az."

"Az öldöklés bátor dolog? Másokért harcolni, inkább az a nemes tett. Azért érdemes élni."

2012. szeptember 2., vasárnap

Leharcolt oroszlánok


"Íme egy élő példa a szavaimra. Ennek a fiúnak mindent megadtak, de nem tanították meg a fegyelemre, így aztán úgy képzeli a férfiasságot, meg a bátorságot, hogy hetvenkedik, másokat piszkál, míg egy rendes ember meg nem fékezi."

"Időnként nem számít, hogy igazak-e, vannak dolgok amikben mindenképp hinnünk kell. Hogy az ember alapjában jó, a becsület, bátorság és erény értékesek. Hatalom és pénz, pénz és hatalom mit sem ér. A jó örökké legyőzi a gonoszt. De ezt jól jegyezd meg, a szerelem... A szerelem sose hal meg. Ezt sose feledd. Sose feledd. Nem számít, hogy igaz-e vagy sem, egy férfinak ebben kell hinnie, mert hinni csak ebben érdemes."

2012. szeptember 1., szombat

Seattle öt napja


"Én az olyan emberek ellen harcolok, akik annyi mindent tönkre tesznek. És rengeteg embernek ártanak. Nemcsak egynek, hanem millióknak. Rájuk valahogy, senki sem emel fegyvert, ők valahogy nem vonhatók felelősségre. Érinthetetlenek."