"Az üzletben a tisztesség a legelső. Kitartó, kemény munka. A család. Mindig tudjuk honnan jöttünk. Itt nem lehet mismásolni. Kettőből lehet választani. Vagy leszel valaki. Vagy senki vagy."
"Az ember életénél csak egy ami fontosabb. A rend."
"Aki a legharsányabb odabenn, az a leggyöngébb mind közül."
"A siker ellenséget szül. Jó sok ellenséget."
"Kiszállni míg megy a szekér, nem jelent szégyent."
Nem fura, hogy mindig a gengszterek, maffiózók hangsúlyozzák, hogy a család a legfontosabb? Nekünk is annyira fontos, mint nekik? Néha természetesnek vesszük, hogy velünk vannak és csak túl későn jövünk rá, mennyire is fontos, hogy velük legyünk.
Tényleg gyenge, a legharsány? Mi is ilyenek vagyunk? Szükségszerű, hogy a siker ellenségeket szül? Biztos? Nem csak a tisztességtelen siker? Vagy a tisztességtelenek lesznek az ellenségeik a tisztességeseknek, mert helyesen cselekszenek?
Utolsó gondolatom egy jelent miatt került felszínre. Talán A szép szörnyeteg című filmnél kellett volna leírnom. Vannak még ma is születési előjogok? Valami tulajdonság alapján egyeseket más elbírálás illet meg? Legyen az szépség, IQ, pénz vagy bármi más. Miért vonatkoznak egyesekre más szabályok? Mitől jobbak valójában?
Filmelőzetes:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése