"Furcsa, hogy az ember, ha egy lencsén keresztül néz valamit, (...), milyen immunis lesz a történetre. Az ember azt hinné, hogy megérinti a film. De nem. Régebben azt hittem, hogy ez csak nézőkkel történhet meg, veletek, de nem így van. Velünk is így van, akik forgatnak, a filmesek is immunissá válnak, közömbössé. Bármi történjék is körülöttünk, mindegy, hogy milyen iszonyú események, csak filmre vesszük őket, mintegy megszokásból. Ismét egy új nap. Ismét egy új halál."
"Vajon mi kerít hatalmába minket, ha valami szörnyűséget látunk. Egy rémes balesetet az országúton. Valamitől nem tudunk továbbhaladni, valami ott tart... de nem segíteni állunk meg, hanem bámészkodni."
"Ha jól érzed magad, akkor örülj. Ha dühös vagy, akkor dühöngj. És ha sírni akarsz, akkor nyugodtan sírj. Sírás után úgyis megkönnyebbül az ember és így újra képes lesz nevetni. Ha magadban tartod a gondjaidat és mosolyt erőltetsz az arcodra, azzal önmagadnak ártasz a legtöbbet."
"Senki nem tudhatja mit hoz a jövő, ezért nem akarok semmit se későbbre halasztani. Ha megtehetek valamit, akkor azt meg is kell tennem."
"Ha minden erőmmel küzdök, valami talán megváltozhat."
"A legfontosabb az, hogy még ha félsz is, mégis meg tudd tenni az első lépést előre."
"Ha mász se csinálsz csak sajnáltatod magad, azt se fogod észre venni, ami az orrod előtt van."
"Egyre veszélyesebb és veszélyesebb izgalmakat keresnek. De minél nagyobb tűzzel játszol, annál jobban megégetheted magad."
"Nem attól félünk, hogy gyengék vagyunk. Attól félünk, hogy mérhetetlenül erősek vagyunk. A fény az és nem a sötétség, ami megrémít. A játék oly keveset számít a világnak, de semmi sem ér többet, mint mikor mások biztonságban érzik magukat önnel. Úgy kell ragyognunk, mint a gyerekeknek. És nem csak keveseknek, de mindnek. És ha hagyjuk ragyogni ezt a fényt, tudattalanul másoknak is megadjuk a jogot ugyanerre, ahogy lerázzuk a saját félelmünket. A jelenlétünkkel szabadítunk fel másokat."
