"Egyszer valamikor azt kerestem, hogy mi a szerelem. Szerelem ott van, ahol te akarod. Csak észre kell venned, hogy szépségbe burkolózva rejtőzik életed másodpercei közt. Ha nem állsz meg egy pillanatra, elszalaszthatod."
"Ha tudod, hogy mit akarsz, már félig győztél. A legtöbb ember haláláig keresi, hogy mit akar. Sokkal könnyebb, ha tudod, hogy mit keresel."
"Nem várhatod mástól, hogy majd az boldoggá tesz."
"Felgyorsíthatod, lelassíthatod, meg is állíthatod a pillanatot, de vissza nem fordíthatod az időt. Ami volt, nem teheted meg nem történtté."
Szokás szerint megint sok kérdés merült fel bennem a filmet nézve. Én tudom, hogy mit keresek? Hogy mit akarok? Boldog vagyok? Mi tesz boldoggá? Van olyan pillanat, amit vissza szeretnék fordítani, vagy már hasznosnak találom? Látom-e a szépségét minden pillanatnak, vagy rohanok, mint a mai világban szinte mindenki? Rohanok kapcsolatból kapcsolatba? Rohanok iskolából munkába, munkából nyugdíjas évekbe, majd tovább? Rohanok az utcán? Rohanok otthon ülve? Talán ideje lenne már megállni. Ha már tudjuk mit akarunk és ismerünk pár oda vezető utat, akkor miért rohanunk még mindig? Te is rohansz?
"Csak kétfajta ember él ezen a világon: a jó ember, aki jót cselekszik és a rossz, aki rosszat. Ez az egyetlen különbség."
"Nem baj ha megijedt, csak ne engedje, hogy a félelme elhatalmasodjo és lebénítsa."
"Mindent elérhetünk, ha próbálkozunk."
"A Korán 5. szórájának 32. versében Allah azt mondja, hogy ha megölnek egy ártatlant, olyan, mintha az egész emberiséget ölték volna meg. (...) Tudtam Mandira, hogy az egész emberiség meg fog fizetni, a szeptember 11-én meghalt ártatlanokért."
"Sam valószínűleg rasszista támadás áldozata lett. (...) Azért halt meg, mert muszlim volt. De én ezt nem értettem, Mandira. Nem értettem, mert muszlimnak lenni nem rossz dolog."
"Nem számít a környezet, csak a hitünk számít."
"Allah útja a szeretet és nem a gyűlölet vagy a háború."
"Egy szikhet muszlimnak néztek, azért maga átváltozott. Most egy muszlimot nem kezelnek emberi lényként és magának nincs rá ideje."
"Miért baj, ha egy állampolgár találkozni akar az elnökkel?"
"Az írás szerint a mindenható nem szín és vallás alapján ítél, hanem cselekedetek alapján."
Ez egy különleges bejegyzés lesz most. Ezt a filmet kötelező megnézni. Minden kategóriájában nagyon jó. Romantikus, drámai, felemelő és nagyon motiváló. De ezen felül, a mondanivalóját nem csak szavakkal, hanem érzésekkel, képekkel át tudja adni. Ritka az ilyen film.
Amit kiemelnék amelett, hogy a film elmondja, hogy csak két féle ember van, az az előítéletekkel kapcsolatos. Manapság még a saját ismerőseim, barátaim 90%-a is nagyon előítéletes. És a baj, hogy ezen előítéletei nem az érzéseken, az ösztönös benyomáson alapulnak, hanem általánosításon, a média által hangoztatott igazságokon, irreleváns külső jeleken, mint a ruha, viselkedés. Például tegyük fel a kérdést magunkan, odamentünk volna Rizvanhoz, mint Mandira, mikor leblokkolt a villamos előtt? Vagy, mint a tömeg is, lehülyéznénk? Ha valaki betegség miatt megy furcsán az utcán, hányan gondolják azt, hogy részeg? Pedig lehet, hogy csak a koordinációs képességei gyengék. Szerintem el kéne kezdeni változtatni ezen.
A kormányról és a rendszerről is láthatunk benne igazságot. Mindenki a politikával törődik, de hányan megyünk segíteni ismeretleneknek, amikor szükség lenne rá és lenne lehetőségünk is? Egyáltalán a szomszédunknak szoktunk segíteni? Ismerjük egyáltalán? Vagy a TV-s celebeket, hírességeket jobban ismerjük, mint a saját szomszédainkat? Miért?
"A házasság, mint minden ami fontos, nehéz is. Cinikusnak lenni viszont mindig könnyű."
"Kíváncsi vagy miért jöttem el ma este? Mert tudtam, hogy nehéz lesz neked, és hosszú idő óta először úgy éreztem, hogy támasza akarok lenni valakinek. (...) De tudnod kell, hogy szerintem többet, sokkal többet érdemelsz annál, mint ahogy hiszed. Tényleg. Megérdemled, hogy végre veled is törődjön valaki. Szentül hiszem."
"Egész életemben arra vártam, hogy végre eljöjjön az igazi. Erre feltűntél te, és egész más voltál, mint akit vártam, mert te cinikus vagy és mogorva, egy lehetetlen alak. De az az igazság, hogy a veszekedéseinknél jobb dolog sosem történt velem. Azt hiszem minden esély megvan rá, hogy beléd szeretek."
"A harcos nem attól harcos, hogy feladja, amit szeret, hanem, hogy szereti, amit csinál. Egy jó harcos nem tökéletes, nem győz mindig. Nem sérthetetlen. A jó harcos nagyon is sebezhető. Ez teszi igazán bátorrá. Dönthetsz úgy, hogy áldozat leszel, de dönthetsz másképp is. A harcos cselekszik, csak a bolond sír. "
"A tudás nem ugyanaz, mint a bölcsesség. Nem tudni kell, hanem tenni."
"Az emberek rettegnek attól, ami bennük van. Pedig csak ott találják meg, amire szükségük van."
"Akiket a legnehezebb szeretni, azoknak van a legnagyobb szüksége a szeretetre."
"Olyan nincs, hogy semmi se történik, nincsenek átlagos pillanatok."
"Az élet lényege, azt megtanulni, hogy a megfelelő erőkifejtést használd, a megfelelő helyen, a megfelelő időben."
"Minden tettnek megvan az ára és az előnye. Aki mindekettővel tisztában van, az realista és felelősségteljesen képes cselekedni."
"Nincs olyan, hogy kezdet és vég. Csak a tett van."
"Az út, ami boldoggá tesz, nem a végcél."
"A harcos 3 szabálya: 1. Paradoxon, az élet misztériuma, ne pazarold arra az idődet, hogy megértsd. 2. Humor, őrizd meg a humorérzékedet, főleg ha sajátmagadról van szó, ez mindennél több erőt ad. 3. Változás, soha semmi se marad ugyanaz."
"Ha nem kapod meg, amit akarsz, szenvedsz. Ha pontosan azt kapod, amit akarsz, akkor is szenvedsz, mert attól fogva nincs mibe kapaszkodnod."
"Mindig el kell veszítsd az eszedet, hogy észre térj."
"Dobd ki a szemetet, mert a szemét az, ami elválaszt az egyetlen dologtól ami számít, a jelentől. Ha majd igazán a jelenben fogsz élni, meglepődve tapasztalod, mire vagy képes és, hogy mi minden sikerül."
"Az ember nem az, amit gondol, csak azt hiszi és ez sok keserűség forrása.(...) Az elme csak egy reflexszerv. Mindenre reagál. Töbmillió kósza gondolattal tölti tele a fejünket naponta. Ezek pont annyira árulják, kik vagyunk, mint egy szeplő az orrunk hegyén."
"Te azt hiszed, ő volt az igazi. Szerintem nem. Azt hiszem, te csak a jóra emlékszel. Ha legközelebb visszagondolsz, figyelmesebben emlékezz. (...) Ha visszagondolsz az időre, amit együtt töltöttél valakivel és sokat agyalsz rajta, beugranak az első intő jelek."
"Ha Tom bármit is tanult volna ebből, tudná, hogy nem tulajdoníthat kozmikus jelentőséget egy egyszerű földi eseménynek. Egybeesés. Csupán erről van szó, semmi többről, semmi több, puszta egybeesés. (...) Tom azt azért végre megtanulta, hogy nincsenek csodák, végzet pedig nem létezik. Semmi sincs elrendelve."