A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2010. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2010. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 18., péntek

A nevem Khan


"A nevem Khan és nem vagyok terrorista."

"Csak kétfajta ember él ezen a világon: a jó ember, aki jót cselekszik és a rossz, aki rosszat. Ez az egyetlen különbség."

"Nem baj ha megijedt, csak ne engedje, hogy a félelme elhatalmasodjo és lebénítsa."

"Mindent elérhetünk, ha próbálkozunk."

"A Korán 5. szórájának 32. versében Allah azt mondja, hogy ha megölnek egy ártatlant, olyan, mintha az egész emberiséget ölték volna meg. (...) Tudtam Mandira, hogy az egész emberiség meg fog fizetni, a szeptember 11-én meghalt ártatlanokért."

"Sam valószínűleg rasszista támadás áldozata lett. (...) Azért halt meg, mert muszlim volt. De én ezt nem értettem, Mandira.  Nem értettem, mert muszlimnak lenni nem rossz dolog."

"Nem számít a környezet, csak a hitünk számít."

"Allah útja a szeretet és nem a gyűlölet vagy a háború."

"Egy szikhet muszlimnak néztek, azért maga átváltozott. Most egy muszlimot nem kezelnek emberi lényként és magának nincs rá ideje."

"Miért baj, ha egy állampolgár találkozni akar az elnökkel?"

"Az írás szerint a mindenható nem szín és vallás alapján ítél, hanem cselekedetek alapján."

Ez egy különleges bejegyzés lesz most. Ezt a filmet kötelező megnézni. Minden kategóriájában nagyon jó. Romantikus, drámai, felemelő és nagyon motiváló. De ezen felül, a mondanivalóját nem csak szavakkal, hanem érzésekkel, képekkel át tudja adni. Ritka az ilyen film. 

Amit kiemelnék amelett, hogy a film elmondja, hogy csak két féle ember van, az az előítéletekkel kapcsolatos. Manapság még a saját ismerőseim, barátaim 90%-a is nagyon előítéletes. És a baj, hogy ezen előítéletei nem az érzéseken, az ösztönös benyomáson alapulnak, hanem általánosításon, a média által hangoztatott igazságokon, irreleváns külső jeleken, mint a ruha, viselkedés. Például tegyük fel a kérdést magunkan, odamentünk volna Rizvanhoz, mint Mandira, mikor leblokkolt a villamos előtt? Vagy, mint a tömeg is, lehülyéznénk? Ha valaki betegség miatt megy furcsán az utcán, hányan gondolják azt, hogy részeg? Pedig lehet, hogy csak a koordinációs képességei gyengék. Szerintem el kéne kezdeni változtatni ezen.

A kormányról és a rendszerről is láthatunk benne igazságot. Mindenki a politikával törődik, de hányan megyünk segíteni ismeretleneknek, amikor szükség lenne rá és lenne lehetőségünk is? Egyáltalán a szomszédunknak szoktunk segíteni? Ismerjük egyáltalán? Vagy a TV-s celebeket, hírességeket jobban ismerjük, mint a saját szomszédainkat? Miért? 

Előzetes:

2012. szeptember 4., kedd

Légió


"Ha holnap nem ébrednél fel, ha úgy alakulna, hogy a mai volt az utolsó napod a Földön, mondd büszke lennél mindarra, amit eddig tettél? Mert, hogyha nem, kezdhetsz mindent jóvá tenni."

"Mikor az Úr az embert választotta szeretete tárgyául, én voltam az első, aki meghajolt a döntése előtt. A szeretetem, a hitem az emberben akkora volt, mint az övé. Láttam, ahogy eltékozoljátok ezt az ajándékot, láttam, hogy ölitek egymást kapzsiságból, hogy háborúztok földért és kőért vagy régi könyvek igazáért, és ebben a szörnyű sötétségben még láttam olyanokat, akik nem törtek meg. Még láttam olyanokat, akik nem adták fel, akkor sem, amikor minden remény elveszett."

"Kislánykoromban, anyám egy jövendölést emlegetett, arról a korról, mikor a világ sötétségbe borul és döntés születik az emberiség sorsáról. Egy este minden bátorságomat összeszedtem és megkérdeztem anyámat, hogy miért haragszik az Isten olyan nagyon a gyermekeire. Nem tudom, mondta, és megigazította a takarómat. Gondolom belefáradt a sok hazugságba."

2012. augusztus 31., péntek

Hálószobák


"A legkegyetlenebb hazugságot gyakran a hallgatás fejezi ki."

"Az életedet nem döntéseken keresztül ösztönzöd!"